Gyerekkoromban a tejbegríz és a tejberizs mellett a zsámiska (Erdélyben puliszka, Vajdaságban ganca néven ismert) is gyakran terítékre került, legfőképpen télen. Míg melegen sósan, hidegen már édesen ettük.
Az őszi tengeritörést követően az aranyló csövek kötözve a padra (értsd: padlás) kerültek, hogy aztán a télen át, a következő betakarításig legyen mit enni a jószágnak. Amikor nagyapám tengerit darált a tyúkoknak, belőle egy adag (durvára őrölt!!) a konyhába is került, ahol aztán nagyanyám a masinán elkészítette zsámiskának.
Frissen megfőve disznózsír és egy kevés só került rá, kihűlve (hűtőből, másnap), feldarabolva forralt tej és cukor.
A sós-édes kettősséget ma is követem. Mindig főzök elég adagot, hogy készülhessen cukros-tejes változat is. Jöhet reggelire, vacsorára, előbb sósan, majd édesen! Lehet előétel, lehet desszert.
A kukoricadarát vízben, egy csipet sóval megfőztem sűrű masszává. Pár perc pihentetés után tányérra szedtem, enyhén megsóztam és egy kevés libazsírt tettem rá. Másnap tejet forraltam, az összeállt maradékot felkockáztam, nyakonöntöttem a gőzölgő tejjel (az egyetlen forralt tej, amit hajlandó vagyok elfogyasztani) és megszórtam barna cukorral.
Tipp: Van aki lekvárral szereti, van aki túróval, de hagymás zsír (pirított hagyma) is mehet rá.
[i] A zsámiska elnevezés valószínűleg az orosz замешать (ejtsd: zámesáty) szoból kerülhetett a magyarba, melynek jelentése '(össze)keverni'.
Az őszi tengeritörést követően az aranyló csövek kötözve a padra (értsd: padlás) kerültek, hogy aztán a télen át, a következő betakarításig legyen mit enni a jószágnak. Amikor nagyapám tengerit darált a tyúkoknak, belőle egy adag (durvára őrölt!!) a konyhába is került, ahol aztán nagyanyám a masinán elkészítette zsámiskának.
Frissen megfőve disznózsír és egy kevés só került rá, kihűlve (hűtőből, másnap), feldarabolva forralt tej és cukor.
A sós-édes kettősséget ma is követem. Mindig főzök elég adagot, hogy készülhessen cukros-tejes változat is. Jöhet reggelire, vacsorára, előbb sósan, majd édesen! Lehet előétel, lehet desszert.
A kukoricadarát vízben, egy csipet sóval megfőztem sűrű masszává. Pár perc pihentetés után tányérra szedtem, enyhén megsóztam és egy kevés libazsírt tettem rá. Másnap tejet forraltam, az összeállt maradékot felkockáztam, nyakonöntöttem a gőzölgő tejjel (az egyetlen forralt tej, amit hajlandó vagyok elfogyasztani) és megszórtam barna cukorral.
Tipp: Van aki lekvárral szereti, van aki túróval, de hagymás zsír (pirított hagyma) is mehet rá.
[i] A zsámiska elnevezés valószínűleg az orosz замешать (ejtsd: zámesáty) szoból kerülhetett a magyarba, melynek jelentése '(össze)keverni'.
4 comments:
Mi csak kukoricakásának hívtuk, paprikás vöröshagymával leöntve reggelinek fogyasztottuk - anno fél évszázada. Már annak is van negyven éve, hogy utoljára ettem, de most eszembe juttattad.
Paprikás hagymával is nagyon finom lehet, meg is fogom kóstolni Marisz ;-)
Ha nagyon nem tudom, mit egyek, ez mindíg jöhet :)
Sósan is és édesen is variáhatod Jucus ;-)
Post a Comment