Az articsóka
(Globe Artichoke, Cynara cardunculusa) tulajdonképpen egy bogáncsos növény éretlen virága.
A szirmok töve és a virág szíve ehető. Kitűnő, ízletes előétel lesz belőle! Amellett, hogy finom és egészséges, ideális társaságban csemegézni.
Elkészítése:Az articsókafejet alaposan átmostam, hagytam, hogy a szirmok közét is jól átjárja a víz. Az apróbb, alsó levelekből letéptem párat, a felső, vastag sziromlevelek szúrós végeit ollóval levágtam, majd a tetejéből késsel kétujjnyit, a szárából meg annyit vágtam le, hogy 1-2 cm maradjon csak.
A főzésre kész atricsókát egy lábasba állítottam, felöntöttem annyi vízzel, hogy félig ellepje. Egy gerezd fokhagymát, egy babérlevelet és pár szem borsot tettem mellé a vízbe. Forráspontig hevítettem, félig lefedtem, majd alacsony hőfokon háromnegyed órát gyöngyözve főztem.
Párolni is lehet, ilyenkor a fedőt szorosan rá kell tenni. A főzésnél azért nem ajánlják a szoros fedőt, mert nagyon megbarnulhat (a savak és a klorofill-oxidáció miatt). Ezért hagytam egy rést, hogy a gőzzel együtt a savak is elillanhassanak. Van aki egy karika citromot is a főzőléhez ad, ami talán jobban megőrzi a sziromlevelek zöldjét.
Akkor van kész, ha a szirmokat könnyedén ki lehet húzni (a főzési idő attól függ, hogy milyen nagy az articsóka). Óvatosan kiemeltem a lábasból, majd fejjel lefelé lecsepegtettem. Tányérra helyeztem, majd körbeültük és egyesével, levelenként haladva kieszegettük a húsos csészelevelek tövét (a szirmokat fejjel lefelé a fogak közé szorítva). Aki evőeszköz híve az kiskanállal is lekaparhatja a 'húst'.
Amikor a húsos levelek elfogytak, az ehetetlen lila és bolyhos sárga részeket (ezt hívják 'choke'-nak > szúrós és fullasztó) lekapartam, majd a virág szívét felszeleteltem és fetás mártogatóssal (feta, olívaolaj, fokhagyma, szárított petrezselyem) elfogyasztottuk.
Az articsóka szíve valamivel édesebb, mint a csészelevelek tövén található hús. Legtöbben a szirmokat vagy majonézbe (esetleg balzsamecettel ízesítve) vagy olvasztott vajba (akár fokhagymával ízesítve) mártogatják, de még a hummust is el tudom képzelni. Nekem magában ízlett a legjobban, még melegen. Az édeskés szívéhez pedig jól illet a sós feta :-)
A főzés, párolás mellett marinálni is szokták. Az olaszok Négy Évszak pizzáján az olajos articsóka a tavaszt képviseli (míg az olajbogyó a nyarat, a gomba az őszt, a sonka a telet), de pastakhoz is gyakran felhasználják. A spanyolok a fiatalabb, kisebb virágokat olívaolajban hirtelen kisütik, vagy grillezik. Meg is lehet tölteni, sütni, de casserole-ba vagy frittata-ba is kerülhet.
[i] Valahonnan a Földközi-tenger vidékéről, talán Szicíliából származik. C-vitaminban, folsavban, élelmi rostban, magnéziumban és káliumban gazdag. A máriatövis, más néven őszbogáncs rokona.
A benne található cynarin vegyület támogatja az emésztést; a silymarin flavonoid védi a májat és megvéd a szívbetegségektől (megelőzi az LDL clolesterol káros oxidálódását); koleszterinszint-csökkentő, segíti az emésztést, helyreállítja a vénák és artériák egészséges állapotát, ajánlják vérnyomás és érelmeszesedés csökkentésére, cukorbetegség, vese- és hólyagbántalmak ellen is.
Kora reggel volt még, kialvatlanok voltunk a hajnali keléstől és kábák a repülőúttól (még ha rövid is volt), amikor a szállodához vezető úton elhaladtunk az étterem ablaka alatt. Fél szemmel tudomásul is vettük, igen, egy mexikói, jó tudni. Majd pár méter után valami belső késztetés nyomása alatt visszafordultunk alaposabban szemügyre venni a menüt, bekukucskáltunk az ablakon, és onnantól nem volt menekvés. Szégyen, nem szégyen, Edinburgh-öt először mexikói módra fogjuk megízlelni!
