Egy lépéssel közelebb...
Ha nyárvég, akkor lecsó! Ha lecsó, akkor palágyi. Vagy traski (tejfellel habarva). Vagy chorizós. Vagy tojásos. Vagy soknás. A lényeg, hogy lecsó, LECSÓ legyen!
Mióta kerestem ezt a kesernyés illatú-ízvilágú, sötétzöld paprikát, mert biz nekem az igazi lecsó nem tv-paprikás. Gyerekkrom lecsóit a tv-paprikánál vastagabb húsú, méregzöld, kerekded, négy 'cikkelyes', kesernyésbe hajló paprika jelentette. Minden más csak imitáció. Ez a McNally-féle hegyes nagyon közel áll hozzá ízben, állagban, így hajszálnyira vagyok a tökéletes lecsótól. Jövő szombaton dupla adag paprika-paradicsom jön majd haza, mert a mostani adagból (10 db) készült lecsó villámgyorsan fogyott el, kinyaltuk a fezekat is, egy kanállal sem maradt vacsorára.
Két szép hagymát megpucoltam, félbe vátam és vékonyan felszeleteltem, és egy bő ek. kókuszolajon világosra fonnyasztottam. Hozzáadtam a felkarikázott paprikát, kevés vizet (1-2 dl) öntöttem hozzá, és fedő alatt félpuhára pároltam, majd hozzáadtam a felszeletelt paradicsomot és finoman gyöngyöztetve, fedővel félig letakarva készre főztem (bő háromnegyed óra). Enyhén sóztam. Illatos, puha kenyérrel kínáltam.
A palágyi lecsó szalonnás alappal készül, a traski szalonna nélküli, de a végén tejfellel van behabarva. Ez a vegán változat disznózsír helyett az egészségesebb kókuszolajjal, és 100% bio-organic alapanyagokból lett összeállítva. Jó étvágyat!
Nálatok milyen a lecsó?
2 comments:
Gyerekként semmilyen formában nem ettem meg, hiába próbálkoztak a szüleim. :) Aztán - már felnőttként - rákaptam a tojásosra, nagyon szerettem, pár éve pedig a szimpla hagyományos lecsó a kedvencem! :) Nagyon finom! :)
Lecsó, a megunhatatlan, mi is nagyon szeretjük, bárhogyan, de kedvenc a kolbászos meg a tojásos:)
Post a Comment