A héten minden nap ettünkegy-egy csésze friss misolevest. Hétvégén 1 kg kiszerelésű shiromiso-t (fehér miso pép) sikerült beszerezni, végtelen misoshiru (dashi+ miso + tofu + wakame + újhagyma) igényünk csillapítására.
A miso - hagyományos japán "fűszerkeverék" - fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Elődje az i.e. 3. sz.-i Kínából származik. A 6. sz.-ban terjedt el Japánban. Az 1300-as évek közepéig darálatlan szójából készült. A Muromachi korszakban a buddhista szerzetesek felfedezték, hogy a szójabab pépesítésével új főzési technikákhoz jutnak, a misot más ételek ízesítésére használták.
A sűrű pépet/pasztát mártásokhoz, kenyérre kenhető krémekhez, zöldségek savanyításához, húsok pácolásához használják. Főzéskor megváltozik az íze és a tápértéke, ezért csak az utolsó fázisban ajánlott az ételhez adni, forralni nem szabad, hogy ne veszítsen a tápértékéből és a kōjikin is megőrizze a biológiai aktivitását.
10 comments:
szia
Van egy kérdésem, nézz be hozzám :)
Kedves Mandy Tarragon, nem szokásom részt venni a körkérdésekben és díjak adományozásában, de mivel a téma elhivatott hirdetője vagyok, most kivételt teszek :-)
Környezettudatos vásárló???
Minőség, és nem mennyiség! Szerencsére, már rájöttem egy jó ideje, hogy nem a darabszám a fontos. Inkább keveset, de jót, tartósat, hasznosat (már amennyire tartós dolgokat készítenek manapság), és legfőképpen egészségeset mind a magam, mind a környezet javára! A divatos 'Don't think, consume!' (Ne gondolkodj, fogyassz!) helyett 'Reduce! Reuse! Recycle!' (Mérsékeld! Használd újra! Hasznosítsd újra!) elvet gyakorlom és hirdetem.
Mindig is a piacot részesítettem előnyben, már akkor is, amikor még csak növögettek a hiper-szuper bevásárlóközpontok. A piacon nem csak vásárol az ember lánya, de párbeszédeket és ezáltal kapcsolatokat is kialakít. Visszajáró vendég szoktam lenni egy-egy helyen. Jó érzés, hogy megismernek, előre köszönnek, tudják mire van szükségem, ismerik hogyan szeretem. Az üzletláncok sokszor a világ másik végéről hozzák az olcsóbb, hűtött-tartósított, sokszor éretlen gyümölcsöt, zöldséget (itt nem feltétlenül délire, exotikusra gondolok), megnyomódva, megpenészedve kerül a polcokra, a szállítás költségét (és a veszteséget is) természetesen a vásárlókkal fizetteteik meg. Szegeden fonott kosárral jártam a piacra, itt vászontáskával (Dublin központjában egy piac van, szombatonként). Akárhol is vásárolok, mindig a táskámban van A vászon táska, ha kilépek otthonrol. Mosható!
Nincs autóm. Tömegközlekedünk hosszabb távra (villamos, vonat), rövid távon meg ott a lábbusz. Míg régen úgy gondoltam, hogy nekem is lesz egy külön autom, azaz kettő a családban, ma már úgy gondolom, egy autó egy családra elég. A második autót nagyon megadóztatnám, ha rajtam múlna, nagyon, nagyon! Ám ha elektromos, vagy napelemes, vagy bioüzemanyaggal működő, akkor kedvezményes adóval terhelném csak.
Igyekszek helyi terméket, szezonális alapanyagokat beszerezni. Nem terheli szállítási költség (nem jön a földteke túlsó végéből), nincs tartósítva, hűtve, fagyasztva.
Szakmámból kifolyólag tudom, a csomagolás nem minden. Egyszer nem fordult még elő, hogy az lett volna a dobozban, ami a képen. A szebb csomagolás nem feltétlenül minőséget is hoz magával, de egészen biztos hozza a magasabb árat. Minél csicsásabb (dombornyomás, aranyozott felirat, fénymáz, stb), annál többet fizetünk mi, vásárlók, a magas költségű nyomdázásért. A 2-4-6 db-os zöldség, gyümölcs külön ki van csomagolva, ahelyett, hogy lemérném darabszámra a pénztárnál, a csomagolásért is külön fizetek, nem kértem, de ez van, ha multinál vásárol az ember lánya.
A 'No artificial colours, flavours or preservatives' és 'GMO-free' (Genetically Modified Organism) feliratokat keresem, azaz mesterséges színezékek, ízesítő anyagok és tartósító szerek nélküli, valamint génmódosítástól mentes élelmiszereket igyekszek vásárolni, ami valljunk be, próbára teszi a mai háziasszonyt, mert a legtöbb élelmiszeripari termék tömve van ilyen-olyan ízt, tartósságot, állagot, szépséget növelő kémiai szerekkel. A génmódosított növényekkel magasabb terméshozamot, gyomirtó szerekkel és rovarokkal szembeni ellenálló képességet, vagy épp nagyobb szárazságtűrést érnek el, de milyen áron!?! Zsugorodik a termőföld, gyarapszik a népesség, enni pedig kell! Ha ezeket sikerül is kikerülni, hogyan lehetünk teljesen biztosak afelől, hogy nem vegyszerekkel pirosított (azaz mesterségesen érlelt) paradicsom, hirtelen felfújt paprika, túltápozott hagyma, agyonpermetezett burgonya került az asztalunkra? Az állatokat is tápokkal befolyásolják, sertés, marha, szárnyasok, de még a tenyésztett (farmed) halak is mesterségesen előállított/módosított takarmányt kénytelenek fogyasztani, hogy szűk helyen összezárva kevésbé fertőződjenek meg egy-egy kórral, vagy ne zsíros legyen az a szalonna, hanem húsos, több tejet adjon az a jószág, gyorsabban szaporodjon, pirosabb legyen a húsa, stb. Lehetőleg organic (bio) zöldségeket, gyümölcsöket és húst vásárolok.
Környezettudatosság gyakorlati listámon szerepel még a szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, üveg, fém, szárazelem), az energiatakarékos izzók használata (csak az van a lakásban!), a hasznát, kinőtt ruhák eladományozása, és az ökológiai mosogatószer használata. Elképesztő, hogy különböző kedvezményekkel kell rábirni a mai társadalmat, hogy szelektiven gyűjtsen. Az energiatakarékosság mindannyiunk közös érdeke! Reduce! Reuse! Recycle!
köszönöm szépen, hogy időt szántál a válaszra :)
Én köszönöm a meghívást ;-)
Post a Comment