Dió, túró, mák és meggy rétegek, all-in-one! Ez a príma szegedi Rakott Rétes, ami egyszerre ellenállhatatlan, megunhatatlan, ínycsiklandozó, élvezetes, édesen savanykás, és mutatós is egyben. A non plus ultra sütemény, a nekem való falat!
De nem ám csak úgy, a saját magam kedvére sütöttem (erős szegedi nosztalgiából!!), hanem 110. regisztrált olvasóm, Zsiri kedvéért, akit a hagyományhoz híven megkérdeztem mi finomat is süssek-főzzek neki az alkalomból. Nem ám Zsiri a főnök e téren, hanem egy kis pocaklakó, aki 'mostanában az édesre bukik'. Kedves Zsiri pocaklakója, fogadd szeretettel a szegedi Rakott Rétest, remélem kedvedre valót sütöttem!
A helyzet úgy hozta, hogy míg azon tanakodtam, mi is legyen Zsiri (pocaklakójának) édes süteménye, egy újabb 110. olvasóm lett, így a gesztus őt is megilleti (Zsiri, remélem nem bánod megosztani). Kedves Magdolna, te is fogadd szeretettel a hírös szögedi süteményt!
Hogy mitől szegedi? Szegedi éveim alatt kóstoltam, ismertem meg, és tulajdonképpen az egyedüli hely, ahol ettem, a Virág (Klauzál tér). A megboldogult Kis Virágot gyakran látogattam ezért. A szemközt található, kulturális értéket jelentő (nagy) Virág Cukrászdában vanília sodóval tálalták. Ha Virág, akkor Rakott Rétes, ez vitte nálam a pálmát. Remélem, hogy egyszer hamvaiból újjáéled a Phoenix és visszatérnek a régi kedvencek is, többek között ez a Rakott Rétes!
Hozzávalók:
225 g dió
2 ek. tejföl
450 g túró
125 g mák
kevés tej
2 db tojás
450 g fagyasztott megy
4 ek. finomítatlan nádcukor
1 tk. kukoricakeményítő
10 db réteslap (phyllo pastry)
kevés olvasztott vaj
100 g mandulaforgács
A meggyet előző este hűtőszekrényben kiolvasztottam. Másnap 1 ek. cukorral (organic unrefined cane caster sugar) átforraltam, majd lassú tűzön 5-8 percig főztem, végül belekevertem a kevés hideg vízben feloldott kukoricakeményítőt. Sűrűsödésig főztem. Lehúztam a tűzről, és fedő alatt hagytam kihűlni.
A diót késes aprítóval megdaráltam, hozzáadtam 1 ek. cukrot, és kevés tejföllel összefogtam.
A (lengyel) túrót villával áttörtem, hozzáadtam 1 ek. cukrot, majd 1 tojás sárgáját kevertem bele, és a kemény habbá vert fehérjét is óvatosan beleforgattam.
A mákot előbb ledaráltam, majd 1 ek. cukorral édesítettem, kevés tejjel összefogtam, hozzákevertem 1 tojás sárgáját, és beleforgattam a kemény habbá vert fehérjét.
Egy kiemelhető aljú, 20x20 cm-es tepsit kibéleltem sütőpapírral, vékonyan kikentem olvasztott vajjal. A réteslapokat (fillo/yufka: liszt, só, növényi olaj, keményítő) méretre vágtam. Leraktam ez első réteg réteslapot, megkentem vajjal, majd rátettem még egy réteg réteslapot. Erre került a darált dió. A kanál hátoldalával elsimítottam, ujjaimmal finoman lenyomkodtam. Ez lesz a sütemény alapja, az első réteg.
A diós réteget egy levél rétestésztával lefedtem, amit lekentem vajjal, majd ráhelyeztem egy újabb réteg tésztát. Erre került a túrós töltelék. Elsimítottam.
A túrós rétegre került egy lap vajazott rétteslevél, rá egy másik, erre pedig a mákos töltelék. Kanállal elsimítottam.
A mákos rétegre került egy újabb réteslap, rá vaj, rá egy másik réteslap. Erre került a 'zselés' meggy. Elegyengettem, majd egy lap rétessel lefedtem. Vajjal lekentem, majd az utolsó réteslappal letakartam, ezt is lekentem olvasztott vajjal és meghintettem mandulaforgáccsal.
180 °C-ra előmelegített (légkeveréses) sütőbe toltam. A tepsit lazán letakartam egy sütőpapírral, hogy a mandula meg ne piruljon idő előtt. 35 perc után a sütőpapírt levettem, és további 10-12 percig sütöttem, amíg a mandula színt nem kapott.
Kivettem a sütőből, rácsra tettem és hagytam a tepsiben langyosra hűlni, majd levettem az oldalát, lehúztam a sütőpapírt és teljesen kihűtöttem szeletelés előtt.
A szegedi Rakott Rétes, ahogy az emlékeimben él, csak természetes hozzávalókból, fixálók, zselatin, felesleges adalékok és túlzott cukor nélkül.
És még egy számadat, ez itt kérem a 1111. bejegyzés/poszt is egyben. Remélem mindenki talál fogára valót!
De nem ám csak úgy, a saját magam kedvére sütöttem (erős szegedi nosztalgiából!!), hanem 110. regisztrált olvasóm, Zsiri kedvéért, akit a hagyományhoz híven megkérdeztem mi finomat is süssek-főzzek neki az alkalomból. Nem ám Zsiri a főnök e téren, hanem egy kis pocaklakó, aki 'mostanában az édesre bukik'. Kedves Zsiri pocaklakója, fogadd szeretettel a szegedi Rakott Rétest, remélem kedvedre valót sütöttem!
A helyzet úgy hozta, hogy míg azon tanakodtam, mi is legyen Zsiri (pocaklakójának) édes süteménye, egy újabb 110. olvasóm lett, így a gesztus őt is megilleti (Zsiri, remélem nem bánod megosztani). Kedves Magdolna, te is fogadd szeretettel a hírös szögedi süteményt!
Hogy mitől szegedi? Szegedi éveim alatt kóstoltam, ismertem meg, és tulajdonképpen az egyedüli hely, ahol ettem, a Virág (Klauzál tér). A megboldogult Kis Virágot gyakran látogattam ezért. A szemközt található, kulturális értéket jelentő (nagy) Virág Cukrászdában vanília sodóval tálalták. Ha Virág, akkor Rakott Rétes, ez vitte nálam a pálmát. Remélem, hogy egyszer hamvaiból újjáéled a Phoenix és visszatérnek a régi kedvencek is, többek között ez a Rakott Rétes!
225 g dió
2 ek. tejföl
450 g túró
125 g mák
kevés tej
2 db tojás
450 g fagyasztott megy
4 ek. finomítatlan nádcukor
1 tk. kukoricakeményítő
10 db réteslap (phyllo pastry)
kevés olvasztott vaj
100 g mandulaforgács
A meggyet előző este hűtőszekrényben kiolvasztottam. Másnap 1 ek. cukorral (organic unrefined cane caster sugar) átforraltam, majd lassú tűzön 5-8 percig főztem, végül belekevertem a kevés hideg vízben feloldott kukoricakeményítőt. Sűrűsödésig főztem. Lehúztam a tűzről, és fedő alatt hagytam kihűlni.
A diót késes aprítóval megdaráltam, hozzáadtam 1 ek. cukrot, és kevés tejföllel összefogtam.
A (lengyel) túrót villával áttörtem, hozzáadtam 1 ek. cukrot, majd 1 tojás sárgáját kevertem bele, és a kemény habbá vert fehérjét is óvatosan beleforgattam.
A mákot előbb ledaráltam, majd 1 ek. cukorral édesítettem, kevés tejjel összefogtam, hozzákevertem 1 tojás sárgáját, és beleforgattam a kemény habbá vert fehérjét.
Egy kiemelhető aljú, 20x20 cm-es tepsit kibéleltem sütőpapírral, vékonyan kikentem olvasztott vajjal. A réteslapokat (fillo/yufka: liszt, só, növényi olaj, keményítő) méretre vágtam. Leraktam ez első réteg réteslapot, megkentem vajjal, majd rátettem még egy réteg réteslapot. Erre került a darált dió. A kanál hátoldalával elsimítottam, ujjaimmal finoman lenyomkodtam. Ez lesz a sütemény alapja, az első réteg.
A túrós rétegre került egy lap vajazott rétteslevél, rá egy másik, erre pedig a mákos töltelék. Kanállal elsimítottam.
A mákos rétegre került egy újabb réteslap, rá vaj, rá egy másik réteslap. Erre került a 'zselés' meggy. Elegyengettem, majd egy lap rétessel lefedtem. Vajjal lekentem, majd az utolsó réteslappal letakartam, ezt is lekentem olvasztott vajjal és meghintettem mandulaforgáccsal.
180 °C-ra előmelegített (légkeveréses) sütőbe toltam. A tepsit lazán letakartam egy sütőpapírral, hogy a mandula meg ne piruljon idő előtt. 35 perc után a sütőpapírt levettem, és további 10-12 percig sütöttem, amíg a mandula színt nem kapott.
Kivettem a sütőből, rácsra tettem és hagytam a tepsiben langyosra hűlni, majd levettem az oldalát, lehúztam a sütőpapírt és teljesen kihűtöttem szeletelés előtt.
A szegedi Rakott Rétes, ahogy az emlékeimben él, csak természetes hozzávalókból, fixálók, zselatin, felesleges adalékok és túlzott cukor nélkül.
És még egy számadat, ez itt kérem a 1111. bejegyzés/poszt is egyben. Remélem mindenki talál fogára valót!
20 comments:
wow, nagyon ínycsiklandó a képeken, biztosan a valóságban is így van:)
Ó, de jól néz ki! Nagyon finom lehet!
All in one, nagyon tetszik:) Sajnos itt nem lehet réteslapot kapni, én szoktam készíteni, de azt a vékony fajtát nem tudom , pedig rengetegszer láttam anyukámat, de nekem nem megy. A látvány szuper, az íze is isteni lehet.
Ez igen:) Jöhetne egy jó szelet:)
Finom lehet, főleg azt tudva, hogy ilyen nyomot hagyott benned!:) Ez a hétvége már kipipálva, de valószínű bekerül a kipróbálandók közé!Köszi!:)
Csodás, gyönyörű, mennyei, ellenállhatalan! Annyira de annyira kívánom:)
A mindenit, de szép lett! Csak azért a mindenit, mert minden van benne:-)
Erika, köszönöm. A kép nem adja ám át az ízeket, négy ízt egy harapásban!?!
Lenka, köszönöm, bizony az volt ;-))
Trollanyu, én az 'arab-pakisztáni-balkáni' boltban szoktam beszerezni... ...
Kati, megkínálhatlak?!?
Tiffanylda, igen, az emlék erősen nosztalgikus. Örülök, hogy kipróbálod! Remélem téged is olyannyira rabul ejt az íze, mint engem ;-)
Emi, köszönöm. Gyere, gyere, még akad egy-két szelet :-)
Gerdi, köszönöm. Minden!!
Nézz be hozzám kérlek!
Emi, nagyon szépen köszönöm a 'Cute Blog Award'-ot!!
Nézegetem,csorgatom a nyálam..s egyre jobban megkívánom!Nagyon szép lett és a fotó is remekül sikerült!
Kriszta, köszönöm szépen.
Nagyon szépen köszönöm a felajánlást, mesés süti lett :) Ne haragudj a késői válaszért :)
Zsiri, szívesen! Ugyan, nem késtél el semmivel. Most a pocaklakód az első, a blog megvár ;-))
Nagyon remekül sikerült, isteni lehet ennyi finom belevalóból!
Marisz, igen, a belevalók külön-külön is finomak, hát még kombinálva ;-))
Hű, ez tényleg zseniális és tényleg hasonló, az enyémhez:) Mentségemül csak a Kifőztük megjelenését tudom felhozni, azt, hogy januárban sütöttem:DD
Viszont ha nem bánod, ezt a szegedit is ki fogom próbálni, nagyon tetszik benne minden! Már látom előre, nálunk családilag nagyon kapós lesz:)
Trinity, én meg a te diós-mákos-almás-lekváros verziódat fogom megsütni ;-) A szegei Rakott Rétesről pedig csak ódákat tudok zengeni, vágj bele bátran, tuti siker lesz!
Hú ez nagyon bejön nekem,hétfőn megyek réteslapot venni,és elkészítem!Elmentettem ezt is könyvtáramba!Köszönöm!!!Isteni finom lehet!!!Minden van hozzá csak réteslap nincs!
Mellissina, de még milyen finom a dió, túró, mák és meggy együtt!! Örülök, hogy elkészíted :-)
Post a Comment